Kínai kalligráfia alapvonásai - 笔画

 index  |  alapelméletek  |  segédanyagok  |  szakfordítások és publikációk 

kalpcsolódó: Brush Techniques & Basic Strokes I.

kínai írás adott írásjegye, formailag szigorúan kötött. A kötöttségek zárt, véges számú elemből álló rendszert képeznek. Az első legfontosabb ilyen jellegű szabály, hogy a kínai írásjegy akármennyi vonásból is álljon, azonos méretű (képzeletbeli) négyszögbe helyezkedik el. Ezt a csak virtuálisan létező négyszöget az előnyomtatott kéziratpapíron, halványan nyomtatott hálózat szolgálja, amely így segítséget nyújt az írásjegyek arányos elhelyezéséhez. Ezt nevezik "négyzetrácsba írt írásjegynek" (方块字, fang kuai zi).

A kínai írás eredetileg felülről lefelé halad, a sorok pedig jobbról kezdődnek és balra haladva követik egymást. A kínai könyvek régi típusait, vagy archaizáló újabb kiadásokat fordítva kell kézbe venni, mert nyugati értelemben "hátulról" kezdődnek. A modern nyomdatermékek már a mi írásunkhoz hasonlóan, balról jobbra írt, lineárisan rendezett sorokkal készülnek.

Az írásjegyek felépítésének következő lényeges szabálya az írásjegy vonásainak sorrendje. Az írásjegyek – bármilyen bonyolult legyen is némelyik – tulajdonképpen néhány igen egyszerű vonalból épülnek fel. Ezek az írásjegyek alapelemei, vagy alap-ecsetvonásai. Nyolc főbb vonástípus létezik, de az alapvonásoknak több változata is lehetséges (méret, vastagság, irány) attól függően, hogy az írásjegy melyik részén helyezkedik el. Minden egyes vonásnak megvan a felépítési szabálya: az ecsetvonásoknak meghatározott sorrendben kell követniük egymást, mégpedig általános elvként az írásjegyek határait alkotó virtuális négyszög bal felső sarkából lefelé és jobbra haladva. Az írásjegy gerincét, fő szerkezeti elemét adó nagyobb vonást, ha az egész írásjegyet átjárja, legutoljára húzod.

• A vízszintes vonások megelőzik a függőleges vonásokat.
• A balra lejtő vonások megelőzik a jobbra lejtő vonásokat.
• Az írásjegyek írását felülről kell kezdeni.
• Az írásjegyet balról jobbra haladva építik fel.
• A felülről keretezett írásjegyeknél előbb a keretet kell meghúzni.
• Az alulról keretezett írásjegyeknél a keretet legvégül kell meghúzni.
• A teljes keretet mindig legvégül kell bezárni.
• Egy szimmetrikus felépítésű írásjegynél előbb a középső részt kell kialakítani, s csak azután az oldalakat.

A kínai írásjegyek különböző számú alapvonásokból épülhetnek fel. Ezek közül a legegyszerűbb a csupán egyetlen vízszintes vonalból álló "egy" jelentésű "yi" (一) írásjegy. A kínai írásrendszer más, egy vonásból álló írásjegyet nem tartalmaz. Aránylag ritkák a két vonásból álló írásjegyek is, például: "er" (二) azaz a "kettő", "shi" (十), a "tíz", "ren" (人) mint "ember" stb. A hagyományos írásjegyek zöme 15–30 vonásból épül fel (átlagosan 9 vonásból). Esetenként azonban ennél jóval több vonásból álló írásjegyek is előfordulhatnak, melyek tulajdonképpen már több önálló írásjegy összevonásának is tekinthetők. Ritkák ugyan, de léteznek 50 vagy akár 80 vonásból álló írásjegyek is.

A kínai kalligráfiát azaz írás művészetét elismert és nagy megbecsülésnek örvendő hagyományos művészeti formának tekintik Kínában, mint például a festészetet, a költészet, a zenét stb. A kínai kalligráfia nem képzelhető el az írás nélkül, hiszen az írásjegyek, szövegek művészi megformálásával az írást szervesen felhasználó alkotófolyamat, illetve az ennek eredményeképpen létrejövő műalkotás. A kalligráfiára is érvényesek az írás, az írásjegyek megformálásának, kialakításának alapvető szabályai, de igazán művészi szinten a kalligráfia esztétikáját éppen ezektől a szabályoktól való, ám egyéni rendszerben értelmezhető eltérések adják. A kínai kalligráfia nagy előszeretettel alkalmazza az aszimmetrikus egyensúlyt, akár egy-egy írásjegy megrajzolásánál, akár az egész kompozícióban.

A nyolc alapvonás

kapcsolódó: Yong Nyolc Vonása - 永字八法

a nyolc alapvonás

A kínai kalligráfia alapvonásai

a kínai kalligráfia alapvonásai