Az ecsethasználatról - 用毛笔

 index  |  alapelméletek  |  segédanyagok  |  szakfordítások és publikációk 

kalpcsolódó: The Process of the Chinese Calligraphy Exercise | Az ecset táncáról szóló tanítás

kínai ecset képességeinek kihasználásához be kell tartani néhány fontos szabályt, mint az ecset tartása. Az ecset szárának a lehető leginkább függőlegesen kell állnia és azt három ujjaddal: a hüvelyk, mutató és középső ujjaiddal kell fognod. A gyűrűs és néha a kisujj is részt vesz az ecset megtámasztásában. Ha így fogod az ecsetet, akkor a csuklóval sokkal könnyebb az ecset hegyének magasságát szabályoznia a papír felett. Ezt a tartást megtanulni nem könnyű, mégis ez a legcélravezetőbb tartás.

a szokásos vagy sztenderd ecsettartás

Előfordul, hogy nagyon pici írásjegyeket kell írni, ilyenkor még szóba jöhet a hagyományos európai "cerkafogás", az, ahogyan mi a golyóstollat fogjuk, de ilyenkor az ecset mozgástere jelentősen lecsökken.

Fontos, hogy az ecsetet a használaton kívül hogy kezeled, ugyanis szőrözés nélküli, tűéles vonalat húzni csak a megfelelően karbantartott ecsettel lehet. Ennek egyik fontos szabálya, hogy sohase fogd meg az ecset szőrét kézzel, ugyanis a kéz zsírossága árt neki. A másik legfontosabb, hogy az ecset szőrét lehetőleg hegyesre igazítva tárold. Mivel tehát ezt kézzel nem teheted, követned kell a kínai szokást, azaz a bő vízzel tisztára mosott ecsetünket hegyesre nyalod. :-) Ezt teszik ezer évek óta.

az ujjak pozíciója az ecsethasználat során

Az ecset tartása az első időkben szokatlan érzés, és nem is idomul hozzá könnyen a kéz, ezért gyakran remeg és szinte irányíthatatlannak érzi, aki megpróbálja. Ezen segíteni a nem író kézzel lehet úgy, hogy azt a csuklónk alá fekteted, ezzel alátámasztva az ecsetet tartó kezet. Az ecset használatát már befolyásolja az ember személyisége, hisz itt születik maga a szépírás, vagyis a kalligráfia: megszületnek tehát a különböző stílusok.

Az egyes vonások ecsettel való leírása

Az ecsetvonások korántsem egyszerű "csíkok", önmagukban is megvan a szerkezetük. Némely vonás vastagon kezdődik, majd elvékonyodik és ismét vastag lesz. Némelyik vékony tüskeként végződik, másoknak a végén kampó van. A vonásoknak ez a szerkezete pontosan az ecset használata folytán alakult ki, és az erre vonatkozó szabályok megtanulásával kezdődik a kalligráfia tanulása.

A szabályos (standard) írásstílusban, és a továbbiak erre vonatkoznak, például a függőleges ecsetvonások szinte mindegyike egy széles, ferde "bunkóval" kezdődik. A vízszintes vonásnak általában a végén van ehhez hasonló. A négyszögek jobb felső sarkán megfigyelhető, hogy egy ferde élet alkotó vastag sarka van. Ezeket mind-mind az ecset játéka alakítja ki. Egyrészt az ecset húzásának iránya, másrészt az határozza meg, hogy az ecsetet mennyire nyomjuk oda a papírhoz, vagyis milyen szélesen húzzuk a vonást. Ezeknek a megtanulása rengeteg gyakorlást és még több gyakorlást igényel. Nekem az első számomra is tetsző függőleges vonást egy évnyi gyakorlás után sikerült meghúznom, és persze még nem tökéletes.

Ezek a szabályok segítenek abban is, hogy ne az ecset milyensége határozza meg az ecsetvonás milyenségét. Ha egy gyengébb minőségű vagy egy öregebb ecsettel ezen szabályok betartása nélkül egyszerűen vízszintes vonást húzunk, annak a végei, de legalábbis egyik vége csíkozott vagy csúnyán szögletes lesz. Saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy ellenben ha ezeket a szabályokat betartjuk (és persze nagyon sokat gyakoroljuk az egyes vonásokat), akkor szinte "megszabadulhatunk az ecsettől" abban az értelemben, hogy akármilyen minőségű ecsettel tudunk szép vonásokat húzni.

• A vízszintes vonások megelőzik a függőleges vonásokat.
• A balra lejtő vonások megelőzik a jobbra lejtő vonásokat.
• Az írásjegyek írását felülről kell kezdeni.
• Az írásjegyet balról jobbra haladva építik fel.
• A felülről keretezett írásjegyeknél előbb a keretet kell meghúzni.
• Az alulról keretezett írásjegyeknél a keretet legvégül kell meghúzni.
• A teljes keretet mindig legvégül kell bezárni.
• Egy szimmetrikus felépítésű írásjegynél előbb a középső részt kell kialakítani, s csak azután az oldalakat.

Ahogy az egyes vonásoknak a gyökökön belül megvan a sorrendje, úgy az egyes gyököknek asorrendje is adott egy írásjegyen belül. Az erre vonatkozó szabályok sokkal egyszerűbbek. "Balról jobbra és fentről lefelé". Azaz az egymás melletti gyökökből először a bal utána a jobboldalit rajzoljuk meg, az egymás felettiekből pedig előbb a felsőt, aztán az alsót. Erre látható két példa az ábrán. Az alsó példán a bekerítő gyök a többihez képest balra fent helyezkedik el, így tehát mindenképpen őt kell először megrajzolni, ezután a belül levő gyökökre már alkalmazható a "balról jobbra..." szabály.